Az őssejtek olyan, a testünk építőelemeiként működő sejtek, amelyeknek megvan az a képességük, hogy a szervezetünk bármilyen másik sejttípusává alakuljanak. Az őssejtek egyik fő jellegzetessége, hogy önmegújító és osztódási képességgel rendelkeznek, miközben megtartják azon képességüket, hogy bármilyen speciális feladatot ellátó sejtté váljanak. Ezáltal szerepet játszanak a testünk kialakításában és javításában egész életünk során.
Az emberi élet egy őssejt kialakulásával veszi kezdetét. Ebben a jeles pillanatban, amikor is a petesejt egyesül egy hímivarsejttel, létrejön az a sejt, mely a későbbiekben a szervezet összes többi sejtjének kiindulópontja lesz. Ahogy az embrió növekszik, megjelennek benne a különféle feladatok ellátására szakosodott sejttípusok. Minden egyes sejttípus-családnak megvan a maga, az adott sejtféleségek létrehozására szakosodott ún. multipotens őssejtje. E szerint különböztetünk meg, például a vér- és immunrendszer létrehozásáért és fenntartásáért felelős hematopoetikus őssejteket, vagy a csont-, porc-, ín- és izomszöveteket kialakító mesenchymális őssejteket. Ezek az őssejtek megtalálhatóak az újszülött és a felnőtt szervezet szöveteiben egyaránt. Osztódásuk aszimmetrikus, vagyis két eltérő tulajdonságokkal rendelkező sejtet eredményez. A leánysejtek egyike megtartja őssejt-mivoltát biztosítva az őssejtek állandó számát, míg a másik feladata lesz a differenciált sejtek létrehozása.
Bár az őssejtek végigkísérik életünket, tudományos bizonyítékok sora utal arra, hogy jótékony tulajdonságaik egy részét idővel fokozatosan elvesztik. Ezért volt olyan nagy jelentősége a felfedezésnek, hogy a magzat köldökzsinórja, melyet korábban a születést követően hulladékként kezeltek, fiatal, kiváló gyógyászati képességgel rendelkező őssejtek gazdag tárháza. A köldökzsinórvérben nagy mennyiségben találhatóak a vérképző őssejtek (HSC-k), míg a köldökzsinór-szövet legnagyobb számban mesenchymális őssejteket tartalmaz.
Az őssejteket jelenleg több mint 80 betegség kezelésénél alkalmazzák - beleértve a leukémiát, a limfómát, a thalasszémiát, a sarlósejtes vérszegénységet és egyéb vérrel kapcsolatos betegségeket - és az orvostudomány fejlődésével a lista tovább gyarapodhat. A folyamatos orvosi áttörések várhatóan a regeneratív orvosi kezelésekben is új távlatokat nyitnak majd, így előrelátó döntés az őssejtek megőrzése a jövőbeni felhasználás céljából. Hamarosan az őssejtek képezhetik majd olyan rendellenességek kezelésének az alapját, mint a Parkinson-kór, a cukorbetegség, a szívinfarktus, az agyi bénulás, vagy egyéb ma még gyógyíthatatlan krónikus betegség.